Köszöntő


Üdvözöljük Önt a Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) projekt honlapján!

A projekt célja egy új nemzeti atlasz létrehozása, amit 1983-hoz hasonlóan ismét a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményez az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet koordinálásával és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék - mint stratégiai partner - közreműködésével.

A nemzeti atlaszok Földünk minden országában, mindenhol és mindenkor a zászló, a címer és a himnusz mellett a nemzeti jelképek egyik legfontosabbika kormányzati támogatással és a tudomány képviselőinek (elsősorban a tudományos akadémiáknak) a kezdeményezése alapján, széles körű nemzeti összefogással valósultak meg. Ez történt 1964-1967 és 1983-1989 között Magyarországon is, mikor az MNA első két kiadása napvilágot látott. Az előzmények alapján bízunk abban, hogy jelen kezdeményezésünk eredményeként megfelelő kormányzati támogatással és a tudomány képviselőinek összefogásával a következő években sikerül megjelentetni az MNA új kiadását, mégpedig nem csupán hagyományos (nyomtatott) formában, hanem a kor követelményeinek megfelelően elektronikus (DVD és webes) változatban is.
Bővebben...


Legutóbbi feltöltések

Magyarország nemzeti atlasza 1989

Az MTA Szentágothai János elnöksége idején, 1983-ban – az 1967-es atlaszhoz hasonlóan kormányzati támogatással, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való összefogásban határozta el az MNA újabb kiadását. Az atlasz 6 éves munka eredményeként az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet irányításával, Pécsi Márton igazgató, szerkesztőbizottsági elnök vezetésével, 87 (túlnyomórészt) állami intézmény, szervezet és 183 szerző, szerkesztő közreműködésével a rendszerváltozás előtti pillanatban, 1989-ben jelent meg. A korábbihoz képest terjedelmében közel négyszeresére nőtt, 395 oldalas, 29 x 43 cm-es méretű, egyetlen kötetben megjelent atlasz a külvilág felé való nyitás érdekében kétnyelvűvé (magyar és angol) vált. Az 1967-es kiadáshoz képest a magyarázó szövegek terjedelme a nemzetközi trendnek megfelelően jelentősen (8 oldalról 100-ra) nőtt. Az ország méretéből eredően a térképek túlnyomó többségének méretaránya (1:1–2 millió) és a változatlanul a szocialista területi tervezést segítő alapvető funkciója miatt a tematikai szerkezete lényegében nem változott. Az immár 763 térképének kb. 60% -a továbbra is a népgazdaság állapotával foglalkozott ugyan, de a természetföldrajzi térképek (21%) rovására a társadalmi témakörökkel foglalkozó és a bevezető jellegű térképek némileg teret nyertek (12% ill. 8%). Az 1980-as évek második felében kibontakozó enyhülő politikai légkör hatására nem csupán az adatbeszerzés vált könnyebbé, hanem megjelenhetett a szocialista iparosítással, mezőgazdasági és településfejlesztési politikával kapcsolatos kritika is, ami helyenként tükröződött is az atlasz tartalmában.

Tovább a teljes szöveghez...
 

MAGYARORSZÁG TÉRKÉPEKBEN 2011

Ez a kiadvány nem csupán a 2009-ben megjelent angol atlaszunk magyar nyelvű változata, hanem annak kibővített, aktualizált, átdolgozott, de változatlan (21 x 29,8 cm -es) méretű, multifunkcionális kiadása. Főként az új fejezeteknek (parlamenti választások, tehetségföldrajz) köszönhetően a terjedelem 248 oldalra bővült, a térképek száma 165-re, a szerzőké 38-ra nőtt. A hazai művelt átlagembereknek, a köz- és felsőfokú oktatás szereplőinek, illetve a kormányzati döntéshozóknak szóló kis, összefoglaló atlaszunk áttekintést kívánt nyújtani a harmadik évezred elejének Magyarországáról. Ezt a gyors (és ingyenes) tájékoztatást szolgálta az is, hogy a hagyományos, nyomtatott változat megjelenése után az atlasz teljes terjedelemben felkerült az MTA FKI honlapjára is.

Tovább a teljes szöveghez...

 

 

hungary in maps 2009

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete a regionális atlaszok sorozata keretében - a Délkelet-Európával és Ukrajnával foglalkozó atlasz után - a rendszerváltozás 20., NATO-csatlakozásunk 10., az EU-tagságunk 5. évfordulóján jelentette meg a külföld tájékoztatására ezt a viszonylag kisméretű (21 x 29,8 cm-es), angol nyelvű kiadványt országunk korabeli természeti, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A digitális technikával készült, 211 oldalas atlasz szerkezetében a szöveg és térkép aránya közel 2:1-re volt tehető. A 142 térkép körében a természeti, gazdasági és társadalmi tématerületek csaknem hasonló súllyal szerepeltek. A korábbi nemzeti atlaszokhoz képest országunk ezen angol nyelvű kis „névkártyája” a hazai és nemzetközi érdeklődés kielégítésére számos kérdéskör (pl. etnikai, politikai, történeti, vallásföldrajzi, ökológiai, urbanizációs, kereskedelmi, telekommunikációs, turisztikai témák) újszerű bemutatását is felkínálta.

Tovább a teljes szöveghez...

 

 

mAGYARORSZÁG ATLASZA 1999

A korábbi egykötetes nemzeti atlaszokhoz képest kezelhetőbb méretű, 23,3 x 32,9 cm-es lapokat tartalmazó atlasz az 1989 utáni alapvető társadalmi-gazdasági változásokat kívánta bemutatni, főként a felsőoktatás résztvevői számára. A 132 számozott oldal közül 106,5 tartalmazott térképeket, 24,5 névmutatót és közigazgatási településlistát. A funkcióváltás és a piac megcélzott rétegének igényei miatt a térképes oldalak szerkezete az MNA 1989-es kiadásához képest jelentősen megváltozott, kiegyensúlyozottabbá vált, a korábban uralkodó gazdasági témakör aránya 49%-ról 23%-ra csökkent, a bevezető általános földrajzi és politikai-közigazgatási térképeké viszont 10%-ról 26%-ra nőtt. A legtöbb térkép méretaránya 1:2,5 millió. Jelentős szemléletbeli váltást tükröz, hogy a térképek közül már 21 (közülük 16 természetföldrajzi jellegű) ábrázolta tágabb hazánkat, a Kárpát-medencét, míg 1989-ben csupán három..

Tovább a teljes szöveghez...